Voltam reggel

a kontrollon.
Éreztem ugyan romlást, de azt hittem nem vészes. A doki és a műszeres vizsgálatok eredményei viszont nyakonöntöttek hidegvízzel. Az érszűkület 4 stádiumából a 3.-nál tartok. Ez nem csak a végtagjaimat - főleg a lábaimat - veszélyezteti, hanem az életemet is, mert az agyamban és a szívemben is gebasz van, így ezeknél is bekövetkezhet a vérkeringés továbbromlása, teljes leállása (pár mini stroke-on túl vagyok, de azok csak átmeneti érszűkületek és alig okoztak kárt, teljes elzáródás még nem történt, szívroham sem) és akkor nagy baj lesz. Sokat zsibbad az egész lábam és olyankor nem tudok állni-járni (lábizmom is alig van már, mivel az is alig kap vért és így elsorvad, ez is lekorlátoz az ácsorgásban, járásban), de főleg az ujjaim, meg a lábfejem él külön életet. Valamelyik nap, mikor vettem le a zoknit, akkor láttam, hogy a varrás belevágott a lábamba, de én meg sem éreztem. Éreztem, hogy ég az ujjam vége, de azt hittem magától állt le ott a keringés, nem éreztem, hogy elszorította a zokni.
Mennem kell megint egy kör infúzióra. Novemberben volt az utolsó.
21.-én fekszem be, 5 napra.
Ajánlottak nekem egy széndioxid-gázzal történő kezelést, ami javítja a keringést, tök jó lett volna, mert elsősorban érbetegségeket kezelnek vele, de magas vérnyomásra is jó, meg még sok dologra, 3.500 forint/alkalom. Mentem volna és most a dokit megkérdeztem, támogatja-e az ötletet. Azt mondta, hogy vannak állapotok, amik kizárják a kezelést és mivel anginám, ritmuszavarom, nagyfokú vérszegénységem, állandó gyulladásom, trombózishajlamom van, ellenjavallt ez a kezelés ezekkel a problémákkal (meg egyebekkel még, de csak az engem érintőekből nevezett meg párat). Vagy rettentően égnek, szorítanak, vagy teljesen érzéketlenné válnak a kéz-lábujjaim utolsó percei, amikor elfagynak. Eddig ez a teljes érzéketlenség nem volt jelen. A szédülés állandóvá vált, csak az erőssége változik. A szívemnél nem érzek romlást.
Most a helyükre kell pakolnom a dolgokat. Letörni nem fogok, attól semmi nem lesz jobb. Nem ért váratlanul, mert anno elmondták mik történhetnek, de egészen más, amikor az ember farkasszemet néz azzal, aminek korábban még csak az esélyére készítették fel. Nem vagyok hajlandó leülni egy sarokba nyekeregni, kutakodom tovább kezeléseket illetően, mert nem várom meg a 4. stádiumot. Nem menekülésből mondom ezeket, nagyon jól tudom, hogy baj van és mégnagyobb lehet, felfogok mindent, de pontosan ez az, ami késztet, hogy nem szabad beletörődve leülni, mert akkor aztán tényleg csak felszolgálom magam tálcán. Megijedtem, nem tagadom, de nem szabad, hogy a hatalmába kerítsen, nem lehet és szabad félelemben élni. Van nekem egy Istenem, aki tudja minek kell történni és én Rábízom magam. Van egy Tesóm is, aki számít rám, szóval muszáj minden követ megmozgatnom. Kutakodom állapotfenntartó, vagy jó esetben javító kezelés után.