Gergő

A hétvégén meghalt a Gergő mamája. Nálunk volt, innen ment ma suliba, de hazaküldték, mert nem tudott tanulni. Mondta, hogy inkább hozzánk jött vissza, mert nem bír egyedül otthonmaradni. Annyira összetört bakker, hogy az már nekem is fájt. Azt mondta abbahagyja a sulit is, öngyilkos lesz, meg hogy eltűnik és senki sem fogja megtalálni. Próbáltam neki érvelni, bár magamról is tudom, hogy ilyen helyzetben sz@rt sem ér az ember vele, mert a másikat semmi sem érdekli ilyenkor. Kibukott és elviharzott. Nem bírtam elérni sem, kikapcsolta a mobilját, engem meg szétvágott az ideg, úgyhogy beültem a kocsiba és pásztáztam a környéket. Betojtam, hogy csinál magával valamit. Nem találtam, szóval ideges voltam nagyon. Aztán pár óra múlva felcsengetett. Beszélgettem Vele, apu is próbált, mint "öreg róka", hátha hallgat rá. Kicsit lejjebb is higgadt. Most nyugodt vagyok, hogy nem úgy kell lefeküdnöm, hogy azt sem tudom él-e még a legjobb barátom.