2013. február 11., hétfő

Ezer a vérnyomásom!

A múltkor megszívtam, mert azt mondta a házidokim, hogy nem kell időpont az érsebészhez, aztán mikor odamentem kiderült, hogy kell és nem fogadott nélküle. Ma odamentem a kijelölt időre az érsebészetre, de megszívatott a doki. Bemegyek, az asszisztensnő kérte a nevemet, stb-t. Közli, hogy először járok ott. Mondom tévedés lehet, mert tavaly is voltam. Kattintgatott a gépen és jé, rámtalált. Már ekkor mondtam magamban, hogy ez jól kezdődik... Kérdezte az érsebész, hogy mi a panaszom. Mondtam, hogy már jártam ott és Raynaud-szindrómát diagnosztizált. Rámförmedt, hogy ő egy speciális sebész, nem az ő dolga engem megvizsgálni, kezelni. Érdekes, tavaly megvizsgált, levetette velem a kesztyűt-zoknit és megnézte a végtagjaimat. Tavaly még nem volt speciális sebész? Ma rá sem bagózott a végtagjaimra. Tavaly kiállított egy papírt arról, hogy Raynaud szindrómám van és gyógyszert is írt fel rá. Tavaly óta mi változott? Nem hagyott semmit végigmondani, pedig mondtam, hogy jártam már immunológusnál. Fasza dolog, hogy diagnosztizál, aztán meg agyonüti a saját állítását. A tököm kivan az egésszel! Tavaly írt egy papírt arról, hogy bizonyos a Raynaud szindróma, erre ma olyat írt, hogy "Tisztázatlan Raynaud szindróma, Sjögren szindróma gyanú." Ez nem lottó, hanem az emberek életminősége múlik azon, hogy hogyan végzik a munkájukat! Ő maga mondta, hogy ezek komoly diagnózisok, élethosszig tartó kezelést igényel mindkét betegség. Tényleg? Akkor miért szarják le mindenhol, ahol megfordulok?! Miért bagatellizálják el az egészet?! M.o.-n ha beteg vagy jobban jársz, ha nem mész orvoshoz. Már a 28. diagnózist kapom, persze addig romlik az állapotom. Be akar holnap fektetni az immunológiára, pedig elmondtam, hogy voltam, de nem figyelt. Mikor mondtam, hogy a körzeti doki beutalt gasztroenterológiára, lefikázta Őt is, hogy ne hallgassak rá. Egyedül a körzeti orvosom az, aki eddig kiállt mellettem, küldött mindenfelé, hogy meglegyen a baj, úgyhogy rá aztán egy rossz szavam sem lehet és másnak sem. Be akar fektetni, hogy bebizonyítsák a Raynaud, vagy a Sjögren szindrómàt. Bakker! Tavaly már diagnosztizálta. Arra sem vette a fáradságot, hogy belenézzen a gépébe, hogy valóban ott jártam. Eleget totóztak és húzták az időt úgy, hogy nem jutottunk semmire. Az eszem megáll, hogy lustaságból másfelé irányít. Sem egy papírom, amivel bizonyíthatnám, hogy ez a baj - mert tavaly volt, de érdekes módon "elkeveredett" náluk! -, sem gyógyszerem erre a szarra, hogy ne rohadjon le a lábam/aztán majd a kezem is, ha az is romlik eleget hozzá. Elegem lett a fölösleges körök futkosásából, pláne úgy, hogy mindenhol úgy bánnak az emberrel, mint egy darab szarral! Egymás diagnózisait felülírják, fikázzák a másikat a háta mögött, persze a beteg már nem tudja, hogy kinek is higgyen és mikor az újabb orvosnál, ahová ismét elirányítják ... közli, hogy az előző 3 is már 3 féle diagnózist mondott, akkor ő van hülyének titulálva! Az ember tehet arról, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal? Semmi rendszer, módszer a dolgokban. Akkora a fejetlenség ebben az országban, hogy hihetetlen!