Iszonyúan fájtak tegnap a lábaim, mintha felvágták volna térdtől bokáig és tépték volna az izmokat. Este kezdte és reggelig tartott, utána már elviselhető szintre csökkent, de még érzem.
Reggel kilökdöstem magam az ágyból, tusoltam, kajáltam, fogmosás, aztán indulás a kórházba. Kérdezte a doki, hogy az emelt adag Naftilong használ-e? Mondtam, hogy nem nagyon, bár mostanában nem kellett szednem. Nyáron nem fog kelleni, 30°C fok felett nem fázik semmim, de ősszel majd megint megpróbálom és ha nem működik, megint infúzió lesz. Most nem sokat vizsgálódott és nem is beszéltünk sokáig, mert nem volt miről, semmi sem változott. Megírta a véleményt és eljöttem. Mentem az immunológiára, a véreredményre várni kell.
Hazaértem, kajáltam, aztán leültem a géphez. Úgy volt, hogy nézem a Jégpilótákat, de már ahhoz sincs kedvem. A Peti 5 körül jött, hogy menjünk már el szórakozni egy kicsit, mert ma van a névnapom. Itt lakik a házban, néha átjön. Semmi kedvem nem volt ehhez sem, nemet mondtam, de nem hagyott békén, szóval felvettem az álarcomat és mondtam, hogy oké, de nem voltam lélekben a buliban. Összefutottam egy volt osztálytársammal, leült ő is hozzánk, beszélgettünk. A Peti jól betintázott. Nekem is odatett az ital, mivel nem szoktam inni, így ha iszom, akkor nagyon őszinte vagyok, meg nevetek mindenen, szóval igencsak jókedvem lett.
