2019. február 25., hétfő

Nem történt semmi

említésre méltó, azért hallgattam eddig. Most viszont zajlik az élet megint és nem is értek pár dolgot. Úgy alakult, hogy a féltesóm - akit mellesleg ~10 éve nem láttam - ideköltözik hozzánk. Érdekes. 'Apánk' őt is letojta, mert időnként találkoztak ugyan, meg néha beszéltek telefonon, de aztán sok év szünet jött, majd pár hónapja újraindult köztük a kommunikáció és most ideengedi az öreg. Ez most mi? Nem a Gáborral van bajom, meg nyilván ne menjen az utcára, csak az 'apánkat' nem értem, hogy eddig miért tojta le őt is és azok után most hogy-hogy' ennyire érdekli a sorsa (ami jó szar, azért is kérte állítólag az öreg segítségét). Ez is érdekes, mert én biztos nem bíztam volna meg az apámban, aki tojt rám. Mondjuk ha a jelenlegi helyzetében lennék, lehet, hogy én is belekapaszkodtam volna ebbe az utolsó cérnaszálba. Sokmindent nem értek, de mindegy. A másik, hogy ebbe a putriba engedi ide? Tiszta égés. Állítólag a Gábor most sincs jobb körülmények között, de akkor is. Eddig csak ketten nyomorogtunk, most már egy harmadik ember is szív majd velünk.
Baromira kíváncsi vagyok, hogy ebből az egészből mi fog kisülni, főleg hosszútávon.
Zsong a fejem a sok kérdéstől és gondolattól, szóval ezt a témát most jegelem.

A telefonom akkumulátorát nem hatotta meg az újrakalibrálás, úgyhogy rendelnem kell bele újat. Vehetnék is, de sanszos, hogy utángyártottat kapnék, szóval jobb biztosra menni és eredetit rendelni. Nem lesz olcsó, de majd kevesebbet nassolok.

A hangulatom elég durván ingadozott nemrég. A szokásosnál is instabilabb volt a felállás és random felpörgések, meg mélyrepülések tarkították a napjaimat. Persze igyekeztem lekötni az agyamat mindenfélével, de az üresjáratok alkalmával mindig a bennem lévő viharnál kötött ki a figyelmem. Erre a válaszom mindig az volt, hogy kerestem az agyamnak újabb "feladatot", ami elvonta a figyelmemet. Így elvagyok egy ideje, abbamaradtak a kilengések, remélem tartósan. Mostanában kifejezetten jó a hangulatom, újra eszem, beszédes vagyok, tervezem a nyári elfoglaltságokat, a szokásos realistán pozitív énem visszatért.

Lehet, hogy összejön a repülés nemsoká'. :-)) Egy régi barát mondta, hogy van egy ismerőse, aki kisgépekkel repked és ha gondolom szívesen megbeszéli vele, hogy vigyen fel, meg kicsit adja át a kormányt. Naná, hogy gondolom. :-P Előbb a dokim véleményét ki kell kérnem, mert anélkül nem mehetek. Ha enged, akkor szólok az Andrisnak, hogy beszélhet a pilótával. Remélem most már összejön, mert ketten is ígértek ilyet és egyikük sem tartotta be. Legfeljebb elmegyek fizetős sétarepülésre. ;-))