2016. május 31., kedd

Kakukktojás az autópályán :-D

Tegnap gurulunk az M1-esen, mentünk a házhoz pár holmival, erre mit látunk? Egy Cessna kóválygott a kocsik között :-D



Állítólag bekrepált a motor és azé' tette a pilóta az útra, s.o.s-ben kellett valahol landolnia.
Oktatórepülésen volt egy pilóta, azt' az oktató észrevette, hogy a motor nem bírja a strapát. Mákjuk volt, hogy egyben leértek.

Lementünk, kipakoltunk és jöttünk vissza. Nemsoká' költözünk.

Voltam 25.-én a kontrollon. Akkor viselkedett a szívem, de elmondtam a dokinak, miket csinál. Tegnap és azelőtt viszont tette a dolgát, csupán egyetlen ritmuszavarral.

Apám idegesít. A francért nem lehet mosakodni? Főleg ebben a döglesztő melegben. Dezodor is kéne és a felsőit sem 4 naponta kellene cserélni.
A lába is kicseszettül büdös.
Ha nyíltan szólok, hogy mosdjon le, meg használjon dezodort, szerinte bunkó vagyok. Ha finoman célzok, akkor meg sunyi.
Na de bakker, nem fogom szagolni. Addig örüljön, amíg csak én szólok.

2016. május 22., vasárnap

Megnéztem magamnak

Tegnap leutaztam én is, megnézni a házat.
Az állapota ránézésre jó, csak nagyon kicsi és egyelőre még börtönnek érzem, bár a konyha nagy, meg a terasz. Megkaptam a nagyobbik szobát, ami kb. akkora, mint itt a panelben a kicsi. Kárpótlásul tiszta levegő, viszonylagos csend (a traktorok, szomszéd fűnyírója, motoros fűrész, szomszéd kutyája, permetező repülőgép, elhaladó utasszállító gép zaja hallatszik időnként (utóbbi kettőt még élvezem is) és elég modern berendezés, festői kilátás van. A kert kicseszettül nagy elöl-hátul, vannak gyümölcsfák is.
Még szoknom kell a változást, meg a helyet. Talán ha már berendezkedem és körbevesznek az ismerős tárgyak, komfortosabb lesz. Egy nőismerősünk a tulajdonos, de ő külföldön él és megengedi, hogy karbantartás fejében benne lakjunk.

Íme pár kép:

Hátsókert egy kis része:

Ház előtti kert egy része:

Kilátás a kertből:

Konyhabútor egy része:

Étkezőasztal:

Kicsi szoba:


Fürdőszoba egy kis része - bár nem mintha nagy volna alapból. Minek is, zuhanyozni, wc-re menni elég:


Leendő ágyam - de fogadjunk, még erről is le fogok vándorolni :-P

Szekrényem - igaz, kölcsön van a házzal együtt, de faszán néz ki:


Nagyon szarul vagyok, ma majdnem folyamatos a ritmuszavar. Fekszem, nyugis vagyok, mégis kb. 8-10 percenként érzem, ahogy remegve ugrál a szívem és izzadok. Vettem be bogyót, remélem helyrebillenti. Iszonyatosan szédülök, gondolom ez a hirtelen jött meleg a baj.
Alszom egyet.
Apám holnap is le akar rángatni a házba, hogy vigyünk cuccokat, de biztos nem cipekedek, ha ilyen fosul leszek. Akkor nem megyek le.

2016. május 12., csütörtök

Visszaszámlálás

Ma megkötötte 'apám' a bérleti szerződést, hétfőn kapjuk a kulcsot és miénk a ház, határozatlan időre. Még nem megyünk, mert előbb ezt-azt rendbe kell tenni, de csak apróságok. Mostanra lehiggadtam, kezdem rendbetenni idebent a káoszt, amit a változás generált. Végre nem kell majd hallgatni a hülyegyereket felettem, meg az alattam lévő sem zajong. Már annyit költöztünk, hogy a két kezemen, de még a lábujjaimat belevéve sem tudnám megszámolni, úgyhogy remélem utoljára megyünk albérletbe és legközelebb már egy saját házba mehetünk.

Ma megint ~8 órás érgörcs volt a lábaimban, azt hittem levágom már őket. Vasárnap megyünk Istentiszteletre, remélem addig javulnak a futóműveim.

2016. május 6., péntek

Viszlát, Budapest! :-/

Felpörögtek felénk az események, költözünk hamarosan, talán már a jövőhéten. Az egyik szemem sír, a másik üveg. Persze 'apám' megint a hátam mögött szervezkedett, én már csak azt tudtam meg, hogy költözünk mindjárt. Értem, hogy az életben vannak változások, de szólhatott volna, hogy mi van készülőben. Tegnapelőtt szólt csak, hogy ez a helyzet. Mondom kösz', hogy beavattál. Tegnapelőtt közölte, hogy költözni fogunk és hogy tegnap reggel 8-ra van megbeszélve találkozó a pasassal, aki meg van bízva a ház felügyeletével, meg a bérlők dolgaival, bár 'apám' ismeri a tulajt. Csak kapkodtam a fejemet, hogy mi van?! Tegnap reggel odamentünk a találkozóra, persze 'apám' alakított, égett is a képem rendesen. Egyrészt igénytelen volt (itthon figyelmeztettem, hogy ne úgy induljon, ahogy, de leb@szott, hogy ne mondjam meg mit tegyen, mondom amíg velem jelensz meg, addig megmondom, ne égessél már engem is!), persze szart rá, gondolom meg is van a véleménye a palinak, másrészt mint utóbb elmondta, azért kellett mennem, hogy lássa; beteg vagyok. Bakker, ott láttam meg, hogy orvosi papírjaimat is vitt, hogy "így majd biztos beköltözhetünk". Okádnom kell! Tök gáz volt, elkezdte ecsetelni a bajaimat és láttam a palin, hogy unja, mondtam is 'apámnak', hogy elég lesz, mert nem ez a lényeg. Persze tudtam, hogy miért csinálja, érzelmileg akart hatni rá, hátha megsajnál és odaenged minket. Pfejj! Végül bejött a manipulációja úgy tűnik, mert megírt valami papírt és most várunk. Már nagyon biztos benne, hogy nyert ügye van, mert elkezdte összepakolni a cuccait. Önző alak, velem semmit nem osztott meg, menetközben is rohant, mondom fogd már fel, hogy nem tudok rohanni! Nem érdekelte, nem vesz tudomást semmiről, őt csak az érdekli, hogy neki kényelmes legyen, meg a saját céljait elérje. Utálom, hogy rá vagyok utalva, mindenbe ránt magával. Mondom neki nem költözöm, erre elkezdi, hogy akkor neki nem lesz pénze, muszáj vele mennem, meg senki nem segít akkor nekem semmiben. Hihetetlen, hogy egész életünkben belőlem szándékozik élni és szerintem a barátnőjéről sem fog leszállni. Most hajtja, hogy ott több pénz marad majd és "nem szorul a Gabira" (eddig sem kellett volna...), de tuti, hogy ugyanúgy fog kérni/elfogadni, főleg hogy szégyenszemre ő gyűjt nekünk házra + az én pénzemből is gyűlik hozzá. Ő nem szándékozik melózni és pénzt keresni. Minek azt, amikor kényelmesebb 2 másik ember hátán élősködni? Okádnom kell. Nehéz itthagyni ezt a helyet, akármilyen szar a lakóközösség. Emlékszem az első napra, amikor ideköltöztünk. A Gergőék felettünk laktak, mindig átjártunk egymáshoz. Sok emlék köt ide.