2015. október 7., szerda

Welcome home

Végre hazaevett a fene. :-D
A hangulatom mostanában egy hullámvasútra hasonlított. Hol kirobbanó eufória, hol pokoljárás. Megint valami bezárkózásra sarkall. Nem tudom mi, csak érzem, hogy mindenkinek jobb, ha meghúzom magam a 'rejtekhelyemen'.
Új kényszergondolat kezdett zaklatni, már többször megtalált. Gondolom kezdeni kéne vele valamit. Próbálok nem figyelni rá, de visszatér és szorongást okoz. Sokféle szokott lenni, de ez eddig még nem volt. Remélem nem megint pszichózis készül, a legutolsó is kényszergondolatokkal kezdődött. Kezeltetni kéne magam több dolog miatt, de szorongok attól is, hogy visszamenjek a mókushoz. Mindegy, ha ez az új gondolat nem tágít, vagy érzem, hogy rosszabb a helyzet, elmegyek. Tegnapelőtt 24 éves lettem. Hú, bakker! Felvette a nyúlcipőt az idő.

2015. október 2., péntek

Fény az alagút végén

Talán a jövőhéten mehetek haza, ha minden jól megy.
Ma megint nem érzem jól magam, szédülök és a közérzetem sem az igazi, de nem reklámozom, mert akkor sosem kerülök haza.
A lábam pokolian fájt tegnap este, meg éjjel, kértem fájdalomcsillapítót egy idő után és éjjel 2 körülre jobb lett.
Ha nem figyelnek ma, kinyírhattam volna magam véletlenül. Borzalmas ez a szita agy. :-D Emelték a szívgyógyszer dózisát, én meg félreértettem az adagot. Idetettek egy fél szemet, hogy délelőtt, meg este egy negyedet vegyek be. (Eddig csak negyed kellett és csak este.) Nekem meg úgy rémlett az emelés, hogy fél reggel és fél este. Bevettem a felet reggel, hogy annyi kell és majd este a másikat. Még jó, hogy megkérdeztem a tutit, nézett is rám a doki rendesen. :-D "Meg akarja ölni magát?" Mondom dehogyis, csak feledékeny vagyok. Otthon is emiatt adagolja az öregem a bogyókat. Már amikor... ő is sokszor elfelejti, volt hogy nekem eszembe jutott, neki meg nem. Olyan is volt, hogy majdnem rossz gyógyszert adott és rossz dózisban, mákomra észnél voltam és szóltam, hogy ne nyírjon ki, ha lehet. :-D Már fel lett írva a szemem elé, hogy miből, mikor és mennyit kell bevenni.