Bővült a család

A húgomnak megszületett a kislánya, Dorottya. Apám letett róla, ő nem is akarta keresni és ez dühítő, mert neki is szerepe volt abban, hogy el akarjon költözni otthonról, valamint hogy már gyereke lett, pedig még korai. Nem igazán érdekli apámat, hogy mi van vele, arra sem szólt semmit, hogy unokája lett. Nem tudom mi van vele, hogy így magunkra hagy minket és nem azt mondom, hogy pesztrálni kell, de a húgom hogyléte sem érdekli, velem sem beszélget. Örülök, hogy a tesóm elkezdte az önálló életét, bár nem így kellett volna elindulnia (hogy elmenekül otthonról) és még a gyerek is várhatott volna, de a fő, hogy elég talpraesett. Bízom benne, hogy normális élete lesz, főleg hogy most már ott van a kislány is, nem mindegy mit és hogyan tesz. Nyilván nem örülne az Anyu, hogy ilyen korán gyereke lett, de biztos lenne benne büszkeség annyiból, hogy látná, hogy boldogul a tesóm és nyilván a kislányra is büszke lenne, hogy van egy unokája. Ha Ő élne, akkor a tesóm még otthon lakna és még gyereke sem volna, mert az Anyu nem engedte volna szabad pórázra.

Más:
Végre jól vagyok! Pacsi a dokiknak megint, jól helyrepofoztak ismét. Nincs panaszom most, csak minimális és az is a frontnak köszönhető valószínűleg. Remélem, hogy hamarosan mehetek már haza. Régen voltam ennyire jól, mintha nem is lennék beteg. Remélem, hogy egy darabig szinten leszek.