még egy tesztem, szóval az egyik phd hallgatóval letudtuk, de már jojózik a szemem, mert napok óta töltögettünk. Hiába van diagnózisunk (többünknek nem is egy), a tesztek alapján újra megnézik, hogy kinek milyen fokú is pontosan a borderline-ja (én az ún. csendes fajta vagyok), meg van-e más mellette (nekem is van, de remélhetőleg nem csapnak hozzá semmi újat) és innentől az lesz a hivatalos eredmény, amit a terápia végén kapunk. Cselesek a tesztek, mert többször visszatér ugyanaz a kérdés, csak kicsit átfogalmazva, hátha nem veszi észre az ember és más választ ad. 😁 Egy darabig jó 'játék', aztán már zsibbad az amúgy is kevés agysejtem. Ma délben fejeztem be egy 770 kérdéseset, csupán 6 napomba került. 😜 Kommunikáció órán (na, Tesóm, ebben van minden reményünk, ugye? 😉) olyan feladatot kaptunk, amiben 4 csapatkapitánynak gyümölcsök és zöldségek alapján adott csoportja lett és annak adott téma alapján beszélgetést kellett vezetnie, aztán arról összefoglalót adnia. A lényeg nem ez volt, hanem az, hogy az adott téma hatására milyen szinten tör fel mindenkiből a mondanivaló, ami még soha, senkit nem érdekelt a környezetében, de ezúttal kimondhatja egy elfogadó, támogató közegben (nekem mondjuk van olyan, a Tesóm személyében, bár személyesen nekem sincs, a fizikai környezetemben én is egyedül vagyok), ezáltal magunkat és egymást is jobban megismerve. Utána egy labdát kellett dobálni, mindenki annak dobta, akit szeretett volna pozitívan megerősíteni valamiben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése