2019. július 21., vasárnap

Megint nem alszom

így hajnali fél 5-kor, mert nem tudok, szóval inkább írkálok. Ez persze hülye ötlet ilyenkor, mert csak mégéberebbé teszi az embert, de volt már, hogy segített lefárasztani az agyamat és utána sikerült elaludnom. Este 10-kor éreztem, hogy mindjárt elalszom, szóval tv kikapcs és már aludtam is, de már éjjel 2-kor ébredtem is fel. Igaz, most nem spontán, hanem szólított a természet, viszont azóta sem tudok visszaaludni. Próbálkoztam, de csak forgolódtam, szóval feladtam és inkább jöttem írkálni, hátha most is segít lefáradni és kidőlni. Nem tudom miért van megint felborulva a napirendem, de egy ideje tart már ez a nemalvás, vagy kevés és felszínes alvás, ami sokszor meg van spékelve rémálmokkal. Nappal hiába fárasztom le magam, akkor sem bírok aludni. Hiába érzem sokszor, hogy mindjárt kidőlök (olyankor ha lefekszem, el is alszom, de csak fél-egyórákra), pihentető és maximum 4-5 óránál több alvás akkor sem sikerül.

A házfelújítás jóideje stagnált, de néhány napja megint halad a konyha, az ajtó is le lett onnan szedve, mert a háromból két zsanér már el volt rohadva és a maradék is félig, szóval csak a lehelet tartotta a dög nehéz (régi ház, nagy és nehéz ajtókkal) ajtót, így biztonsági okokból is, meg a betervezett és időszerű csere miatt is lekerült. Nemsokára meglesz az új. A konyha is kezd alakulni.

Én megint nem vagyok a legjobb formában és félő, hogy a szeptember végére tervezett repülőútnak egyelőre lőttek, hacsak addig jobban nem leszek, de mivel már ismerem a szervezetemet, hogy ilyenkor hónapokig is szarakodik és ugye az út előtt kikötött egy tartós remissziót a doki, aligha sikerülhet 2 hónapon belül helyrebillenni. Mindegy, sosem tudhatom, mi van, ha mégis? Ha mégsem, az sem gond, majd máskor összejön az út.
(Na, közben már kel fel a nap és én még mindig nem érzem, hogy tudnék aludni.)
Hogy később lássam, hogyan is voltam mostanság, feljegyzem miket tapasztalok. Ez a jegyzetelés fontos ahhoz, hogy kapjak egy képet az állapotomról és a dokinak könnyebben tudjak beszámolni, meg számomra is érdekes megfigyelni, hogy mikor hogyan működtem és sokszor segít is, mert mondjuk már van tapasztalatom ezzel-azzal kapcsolatban, vagy mert erőt ad egy újabb krízisben az, ha látom, hogy korábban rosszabb, vagy ugyanolyan állapotból kijöttem, esetleg rájövök összefüggésekre a korábbi posztokat olvasva és felkészülhetek, mert már tudom mi mit jelez. Ezért is kezdtem el részletesen leírni, hogy mikor hogyan érzem/éreztem magam.
Na, elég a rizsázásból, jöjjenek a mostanság tapasztalt dolgok:
Az étvágyam egy ideje takarékra tette magát, sikerült is ennek köszönhetően ledobni a nagynehezen elért 63,5 kg-ból és újra csak 61-et mértem a napokban. Kéne az edzést is folytatni, de az most parkolópályán van, egyrészt mert előbb hízni kell, különben mi a francból lenne izom? Másrészt fizikai akadályai is vannak; nyugalmi helyzeti légszomj (ami terhelésre, de beszédkor is fokozódik), sokszor kell nagylevegőt vennem beszédkor, vagy csak spontán, mert úgy érzem, hogy elfogy a levegőm, aztán itt vannak a szívtájéki finomságok (de mióta a kórházból kidobtak, nyugtom volt, úgyhogy panaszra semmi okom), továbbá az erős szédelgés-fejfájás-fejzúgás trió is boldogít. Ezek mellett sokszor ég-bizsereg itt-ott, mostanság gyakran vizuálisan hallucinálok is, gondolom csak a front b@szkurálja az idegrendszeremet. Sokat járok a porcelánra is, először nem értettem hogyan tudok olyan gyakran és annyit produkálni, aztán leesett a tantusz, hogy talán a lábamban lévő víz sürget.
Hamar fáradok és sokszor környékez a rosszullét, viszont roham egy ideje nem jött és ez maradjon is így lehetőleg!
A keringésem néha játszik, lilul a szám-körmöm, meg ha 30 fok alá megy a hőmérséklet, egyből kijön a Raynaud kezemen-lábamon és én magam is fázom. Néha melegben is kell a zokni, meg olyankor időnként abban is érzem, ahogy kimegy a vér a lábamból, olyan mintha jeges víz cirkulálna a lábfejemben. Aztán van, hogy gondol egyet és tűzforró lesz, viszket és le kell vennem a zoknit, olyankor megdagad és elvörösödik. A nyár nagyrészén azonban eddig nem fáztak a végtagjaim és én sem.
Kb. ez a helyzet egy ideje. Nem vészes, de nyilván jobban élveztem a remissziót.

Tervezem, hogy amint jobban leszek, megyek úszni. Régen edzésekre is jártam a suliban, aztán abbamaradt, pedig az jót tesz és azzal is edzek. A doki is támogatta anno, gondolom most sem volna ellene kifogása. Van itt a közelünkben egy uszoda, fogok venni bérletet és eljárok majd oda.

Az igen, több, mint egy órája írok. Le is fekszem, hátha sikerül kidőlni legalább pár órára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése