Ennyit a

fene nagy erőmről, konkrétan az utolsó jegyzetem - amiben arról beszéltem, hogy bírom még a strapát - másnapján, azaz tegnap (vagyis mivel ma is már elmúlt éjfél, így tegnapelőtt) este sikerült közelről lecsekkolni a padlót. Hirtelen jött és nem volt önkontrollom sem felette. Gondolom az borult ki, amiről alább írtam és napok óta nagyon feszít, meg napok óta tuszkoltam le magamba és van egy csomó minden más is még, ami feszít, de hurcolom csendben. Már feküdtem, mert késő volt és éreztem, hogy a napok óta nyomott hangulatom egyreinkább kínzóvá válik, szóval próbáltam elterelni a figyelmemet, de önkéntelenül folyni kezdett a szemeimből a könny. Aztán hirtelen kitörtem, mint egy vulkán, nem tudtam befolyásolni. Mikor már elzsibbadt mindkét karom, az észhez térített, hogy le kell higgadni, úgyhogy erővel visszanyeltem a kínt. Ennek ellenére még 2× kitörtem, szintén önkéntelenül, de aztán már visszanyertem a kontrollt és erővel magamba fojtottam a dolgokat. Annyira égett a fejem saját magam előtt is és most is ég, mert utálom, mikor ennyire gyengévé válok (még ha ritka is).
Mindegy, gondolom ennek a tehernek kint volt a helye, a pszichém ki akarta lökni, akár egy mérgező parazitát, csak én nem engedtem, mert gondoltam elbírom, meg nem rogyhatok össze. Csak ez nem így működik, előbb-utóbb úgyis utat tör magának, ami túl nagy terhet ró az emberre.
Nézem a jó oldalt: nem hiába nyaltam fel a padlót, ugyanis ma - vagyis már tegnap - nem volt olyan nagy rajtam a nyomás, legalábbis nem annyira, hogy ne bírjam magamban tartani. Remélem ezzel a kiakadással letudtam az egészet és a helyükre kerülnek lassan a dolgok.

Más:

Nálam a főzés amolyan 'szükséges rossz', ugyanis nem szeretek főzni, viszont természetesen nem lesz mindig főzve rám és amúgy is illik tudni egy férfinek is főzni legalább alapszinten, így megtanultam már pár könnyen elkészíthető, de számomra tetszetős ételt és tervezem még bővíteni a repertoárt.
Akkor főzök én, amikor az öregem nem ér rá (ő amúgy elvileg szakács, szóval hiába tudok jól megfőzni ezt-azt az állítása szerint, számomra akkor is az ő főztje a király, meg ő nyilván változatosan is tud főzni, szemben az én 7-8 féle és 'snassz kajámmal'). Akkor is szoktam fakanalat ragadni, amikor kifejezetten megkívánok valami olyat, ami épp' nincs elkészítve, de van hozzá minden itthon és meg tudom csinálni. Most pont így jártam, viszont először fogom elkészíteni a cuccot, szóval remélem sikerülni fog.