Nem nekünk kell otthonról, csak én költöztem el a Kardiológiáról.
Ennek a jó oldala értelemszerűen az, hogy ez azt mutatja: a szívem a múltkori eset óta viselkedik és egyelőre azt nem kell górcső alatt tartaniuk.
A rossz oldala az, hogy nem hazakerültem, hanem a Belgyógyászatra, mert más fronton még vannak problémák. Nevezetesen és többek között az, hogy begyulladt a mellhártyám, ebből kifolyólag hol hőemelkedés, hol láz boldogít, köhögök, fulladok, stb.
A keringésem se' oké; tegnapelőtt este az éjszakás nővér elmondása szerint megint hullafehér voltam, kékes szájjal és körmökkel (utóbbit én is láttam), megint nehezen kaptam levegőt is. Kaptam oxigént és az helyrerakta a színemet, meg a fulladást és a szédelgésem is enyhült.
Kapok értágítót is, többek közt.
Mikor-hogy' vagyok, a #középszar és az #igencsakszar közérzet váltja egymást. Nem baj, én ebből azt vonom le, hogy amíg fáj valami, amíg kellemetlen valami, addig érzek, tehát élek és más nem is számít!
Éjjel ismét fulladásra és csatakosra izzadt ágyra ébredtem, ez reggelre megszűnt, de voltak helyette fasza kék lábkörmök. :-D Nézzük a jó oldalát, a kék a kedvenc színem. Ha már a színeknél tartunk; megint vannak foltjaim is.
Az étvágyam tegnap behúzta a féket, ennyit arról, hogy kitartóan jó.
Vannak azért jó dolgok is, pl. a hangulatomra nem hatnak ki ezek a dolgok, jókat nevetek. Időnként erőm is van kiülni az ágy szélére, sőt, pár métert menni is és ezt kihasználom olyankor, mert nem tesz jót a folyamatos fekvés sem. Ma is sétáltam már egy keveset, de zömmel feküdni/aludni esik jól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése