Történések

Ma volt az öregem az ügyvédünknél, megvan az adás-vételi szerződés. Az egyik tulajdonos külföldön volt, így a feleségével és a tesójával (aki a másik tulajdonos volt) intézte az ügyvéd a dolgokat, viszont a férj aláírása hiányzott, arra vártunk, addig nem tudott elkészülni a szerződés. Ügyvédi letétbe fizettük addig a pénzt, úgy megkaptuk a kulcsokat, elkezdtük a munkákat, de nem tudtunk semmit intézni a házzal kapcsolatban, amíg nem volt szerződés. Így már intézhetünk ezt-azt, pl. a tv-t és netet beköttethetjük, meg majd ha a tulajdoni lap meglesz, akkor a vizet, gázt is rendbe kell tenni, mert persze szokott módon szívunk és használat közben derültek ki a gondok. Még mindig nem tudunk zökkenőmentesen intézkedni, mert a tulajdoni lap még nincs meg. Haladnak azért a dolgok és ez a fő. A házzal nagyon sok meló lesz, több a probléma, mint gondoltuk. Még itt dekkolunk a Jani házában.
Még nem jött pénz, pedig már szeretnénk a Margót megkímélni a gyötrelmektől. Tegnapelőtt áthoztuk magunkhoz. Megmondtam "apámnak", hogy nem hagyom magányosan és egy hideg házban meghalni (mert ha nem vagyunk ott, nem megy a fűtés, pedig azt mondta nincs hideg, nincs a nagy lóf@$zt... le is csesztem, hogy ott fagyasztotta szerencsétlent, mikor már amúgy sincs zsírja-húsa, ami melegítse), mondtam hogy ha nem hozzuk át, én költözöm át, nem akarhatja, hogy magányosan menjen el. Azt mondta jár neki, hogy velünk legyen. Na, azé'! Így most nyugodtabb mindenki, a macska is, folyton rajtam pihen. Egész' jól felvérteztem magam, sikerül magam tartani. Ma mondjuk majdnem kiakadtam, mert borzalmas, hogy már felugrani sem tud sehová, meg csak halkan nyekereg, mert nyávogni már gondolom fárasztó és szerintem fél kg-nál már nem több. Nem tudom mi tartja még életben ilyen súllyal és fizikummal, csoda, hogy van ereje még járni. Már kopik ki a szőre sok helyen és evéskor csikorognak a fogai. Ma ahogy nyekergett és nézett rám könyörgően, nem győztem lenyomni a torkomban keletkezett nyomást. Muszáj, ki kell bírni, meg szüksége van a nyugimra. Ha holnap esetleg jön a pénz, hívjuk is az orvost, hogy könnyítse meg neki az elmenetelt.

A "család" zűrös, zajlik az élet. Ami most idevág: a Zoli (unokaöcsém) alakított, az öregem berágott és nem engedi hozzánk költözni. Az Ildi is pipa rá, mondjuk ezt ő cseszte el, mert nem neveli őket. Az unokahúgom is már elköltözött a zűrös palijával, terhes, ráadásul mint kiderült beteg a gyerek, de ő bagózik. (Gratula!) Az Ildi azt mondja ő nem vesz neki cigit. Ja, azt tényleg nem, csak dohányt... (Mégnagyobb gratula!) Nevelés, felelősségérzet és odafigyelés nuku. Így már érthető, hogy a Zoli is elkanászodott és az öregem szigorú (kell is hozzá), ami a kölyöknek nem tetszik, flegma, tojik arra, amit mondanak neki, "apámmal" szemben is ilyen és erre begőzölt a fater. Igaza van. Azt mondta ha szemtelen, sunyi, meg lusta, akkor nem engedi oda hozzánk. Az Ildinek ott van a másik fia, aki sokáig az apjával élt, de már az Ildiékkel él egy ideje, na most ő, meg a Zoli sülve-főve együtt vannak, de olyankor mindkettő elszáll magától és szemtelenek. A Zoli 17, az Arni (Ildi lenyúlta a nevemet :-D) 15. Arni is költözni akart, mert hogy "a Zoli is költözhet", de az Ildi nem engedte, mert mondta, hogy nem kell nálunk baromkodniuk és idegesíteni az öregemet. Most mindketten orrolnak az öregemre is, meg az Ildire is. Mondtam, hogy zajlik itt az élet. :-D