2013. március 22., péntek

3. nap a melóhelyen

Mellkasi szorítással keltem, de bementem dolgozni, mert kell a pénz. Nem hagyhattam cserben a főnököt sem, aput sem és kell a pénz egy kezelésre. Nem szóltam senkinek, hogy nem vagyok jól, mert akkor hazaküldtek volna. Vittem a vérnyomásmérőmet és szünetekben megmértem. Műszak végére a lábam már majd' leszakadt, a szívem is időnként meghülyült.
Fáradtan értünk haza, aztán a fürdés egy kicsit feldobott és most ezért tudok írni. Mindjárt megyek lefeküdni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése