Vegyes

Legutóbb írtam, hogy folyósítják tovább a GYOD-ot. Múltkor megérkezett erről a határozat is, amiben már szerepel a végleges állapot is, ezért elvileg innentől ismét csak a papírjaimból fognak dolgozni, nem cibáltatnak fel faterommal Pestre a felülvizsgálatra. Volt már egyszer ilyen, hogy a papírjaim alapján intézték a dolgokat, de aztán valaki elkeverte a végleges állapotról szóló szakvéleményemet és azóta hívogattak be. Nem volna ez gond, csak ugye 5 órát kell utazni és nem mindig partner ebben a szervezetem. Ha már az állapotnál tartok, az ügyetlenségem szintet lépett. Szokás szerint nem panasz, csupán a dokumentáció kedvéért jegyzem fel. Az már megszokott volt, hogy megrándul a kezem, meg random remegni kezd (főleg amikor finommozgásokat kéne végezni), azonban kb. 2 hete játszik olyat, hogy gyakran elejtem, ami a kezemben van, mert ügyetlen a kezem, vagy nemes egyszerűséggel elengedi az adott tárgyat anélkül, hogy szándékosság lenne mögötte. Ezzel is úgy vagyok, hogy az életem ettől még nincs veszélyben, addig meg nincs igazi probléma. Felfogom, hogy ez sem oké, de azok után, hogy párszor majdnem kicsekkoltam ebből a világból, már máshogy mérem a dolgokat. Ezt a kis romlást leszámítva nincs egyéb és addig jó. Annyi van - de ez inkább csak idegesítő - hogy megint 5 perc alatt vizes a zoknim. Jóideig ez nem boldogított, de valami miatt megint felütötte a fejét. Kísérletezgetek, hogy mi enyhíti. Ennyit a fizikai részről.

A mentális nagyjából ugyanolyan, ami ha megint a pozitív oldalt nézem, akkor jó, mert legalább nem rosszabb. Folyamatosan azon vagyok, hogy ez ígymaradjon, sőt, javítani igyekszem, mindenfajta figyelemelterelő módszerrel.

Sokmindenről volt már szó és kb. semmi sem valósult meg belőlük, de legyek megint optimista: a napokban jött a két unokaöcsém és segítettek fateromnak a teraszt rendberakni, meg állítólag tavasszal a fürdőszobát is segítenek kialakítani. Hiszem, ha látom, de a próféta szóljon fateromból. Dühít, hogy én nem tudok érdemben segíteni, de talán egy nap új erőre kapok, csak el kéne jutni addig, hogy berakhassák a kütyüt a ketyegőmhöz. Szánalmasan gyorsan elfáradok és nagyon kevés olyan feladat van, ami nem terhel meg nagyon, viszont azokat legalább csinálom. Be is kettyóznék egy teljes tétlenségtől. A felújításban is fogok segíteni olyan lépéseknél, amiket bírok fizikailag. Ideje lesz, ha halad már a kecó. Azért is, mert megint jól beáztunk, főleg ott, ahol le van szakadva a mennyezetből egy jókora darab. Remélem tényleg történik már valami előrelépés!