Kivételesen nem itthon telt a Húsvét

legalábbis nem kizárólag itthon, mert az Ildiéknél is voltunk. Hogy minek hívta át az öregemet, gőzöm sincs. Én most is csak amolyan utánfutóként mentem, mert nem maradhattam itthon felügyelet nélkül, mivel szarul voltam (ez a hirtelen nyár így március végén komoly, nem lep meg, hogy balhézik a szervezetem), viszont a família és én nem vagyunk kompatibilisek egymással, így általában csak csendben elvagyok magamnak, míg ott vagyunk. Most nem így volt, de csak mert az unokaöcsém feltolta az agyamba a fost azzal, ahogyan bánt azzal a csapat nővel és gyerekkel. Ugyan nem kötődöm egyikükhöz sem, de védtem már meg tökidegen nőt is, szóval itt nem az számít, hogy ki az illető, hanem bekapcsol valami ösztön bennem, ami arra irányul, hogy ne hagyjam a vétlent, különösen ha az nő, vagy gyerek. Ha kedvelem/kifejezetten szeretem is az illetőt, az nyilván duplán késztet arra, hogy a pártfogásomba vegyem. Most 7-en élnek kényszerből egy 2 szobás kis házban, szóval nyüzsgés van náluk és attól öt perc alatt égnek áll a séróm, így most sem volt ez másképp'. A Kitti már 5 éves, de ott van a 2 éves húga és az unokaöcsém másfél éves lánya, szóval ment a sírás, meg a játékokon veszekedés. Volt balhé is, mert az unokaöcsém nagyon paraszt. Nincs jobb szó a viselkedésére, ugyanis leugat mindenkit, de olyan stílusban, hogy a bicska nyílik az ember zsebében és kb. laposkúszásban közlekednek mellette mostanra az Ildiék. Mindig is egy unszimpatikus kölyök volt, de most, hogy már 24 éves, játssza a janit, csak épp' az a gáz, hogy nőkkel és kisgyerekekkel szemben. Mindegyikükkel durvul, amiért leállítottam párszor, de nemcsak én, faterom is lecseszte rendesen. Sírt a Réka (a 2 éves), erre elkezdi a Zoli, hogy "kurvára unom, hogy állandóan bőg ez a kis buzi!" Persze helyreraktuk, meg az unokahúgom kérdezte tőle, hogy mit szólna hozzá, ha ő mondaná ezt a Bellára (Zoli lánya), erre elkezdi a saját húgának, hogy "akkor lerúgnám a fejedet!" A feleségének is ilyet szólt, hogy f@sszopó. Kedvem lett volna behúzni neki ezekért a dumákért és úgy általában a viselkedéséért, de nyilván nem süllyedek arra a szintre. Nagyon idióta lett. Eddig is egy érzéketlen, önző figura volt, de ennyire nem volt durva a helyzet. Érthető, hogy kényelmetlen hatodmagával nyomorogni egy kicsi kéróban, de ez sem jogosítja fel a körülötte élők és mellesleg családtagok terrorizálására. Ebben a remek légkörben telt az a pár óra, amit ott töltöttünk. Kértem inni és mondta az Ildi, hogy üdítő nincs, csak csapvíz van, mire mondtam, hogy nem gond, meg is ittam a vizet, erre a következő pillanatban nyitja és tölti az addig bontatlan Colát a Zolinak. 😁 Nem ez a lényeg, mert nyilván megveszem magamnak, ha kell, van itthon most is, meg a csapvíz is teljesen megfelel nekem, csak az elv vicces, hogy másodpercekkel előtte még csakis csapvíz volt otthon, mert kár belém a Cola. 😁 Megszoktam már, hogy kapzsik, meg bunkók, szóval ezeken már csak röhögök. A fentiek ellenére nyugodt vagyok, nem hatnak rám ezek a családi zűrök. A fater is normálisabb 1-2 napja. Vele is volt egy balhém, de az még pénteken. Valamit csak használ a terápia, mert most nem kaptam dührohamot és sikerült szem előtt tartanom azt is, hogy a nárcizmusa mondatja és csináltatja vele, amiket mondott és tett. Nyilván felcseszett ettől függetlenül, de nem durrant el az agyam annyira, mint ahogy szokott. Naponta alakít valamit, amin fogom a fejemet és kb. tikkel a szemem, de pénteken tényleg nagyon felcseszett. Lényeg, hogy úgy tűnik, néha már befog nálam a fék és nem a düh irányít, szóval egy nap talán normálisabb leszek. 😁 Egyelőre még 10-ből 9× a józan ész helyett azonnal robbanok, de a kezdet biztató. 👍

A Húsvét a szokásosan telt itthon; nyugalomban és a hit jegyében, azaz Bibliaolvasásban és keresztény témájú filmek nézésében (nyilván ezek máskor is játszanak, de ilyenkor mindig). Locsolkodtam is, mert sikerült felborítani az ásványvizet, amire a fater nem rakta vissza rendesen a kupakot. 😁 Ma már az egész napom a szerencsétlenkedés jegyében telt, ön- és közveszélyes voltam, meg mindent fellöktem, levertem, kiborítottam, de legalább volt min röhögni.

Fél éve nem tudok a Tesómról. 😞 Remélem, hogy nincs baja és hogy egy nap tud jelentkezni! 🙏 Ez a remény tart egyben.

Tegnapelőtt este jött egy görcsroham, de nem volt erős és megállapodott egyetlen körnél, szóval most kegyes volt hozzám. Nem lep meg, mivel extrém meleg volt a napokban, ma konkrétan 30 °C itt, Délen. Ha a továbbiakban békénhagy az a merevgörcsös buli, már elégedett leszek, mert az egyéb kellemetlenségekkel nem foglalkozom. Fejben folyamatosan az a lemez pörög nálam, hogy jól vagyok és jól is leszek, mert így kell lennie! Hiszem, hogy ez is számít. Próbál ugyan lerántani néha (a napokban is) valami, de arról nem írok, mert nem is akarok vele foglalkozni, már csak azért sem, mert nem kaphat teret. Egyelőre én irányítok és azon vagyok, hogy ez így is maradjon! Minden oké lesz!