Fater

megint a hátam mögött 'beszélt' a Dokival kedden. (A másnapi rendelési időben én is beszéltem vele, mert az öreg semmit nem mondott neki, meg tőle én sem tudtam meg semmit.) Mint kiderült, amellett, hogy nem mondott infókat a Dokinak, semmit nem is kérdezett tőle, de akkor minek akart vele beszélni? Furcsa logikája van. Előbbire az volt az indoka, hogy "tudja a bajaidat, minek mondjam?", utóbbira az, hogy "az orvosod nem hülye, mondta volna, ha lenne valami tudnivaló." Már ennél a résznél kisült az agyam. Mondom te okos, van egy vagon betege, szerinted annyi ember közül mindenkiről megjegyzi, hogy kinek milyen betegségei vannak? Jött a következő agyzsibbasztó reakció; "neked ritka bajod is van, arról biztos nem felejt el." Uramisten. 😩 Neki is csak ennyit tudtam reagálni, mert lefáradtam és mert értelmetlen neki magyarázni. Ha meg is állná a helyét az előbbi agyszüleménye, a jelenlegi állapotot akkor is mondani kell, mivel az is lényeges, de tudnia kéne ennyi év után, meg józan paraszti ésszel is. Kérdeztem, hogy legalább azt megkérdezte-e, hogy mi van akkor, ha nem fog hatni továbbra sem a gyógyszer? Azt mondja nem, mert a Doki nem egy pancser és mondaná magától, ha lenne más kezelési mód. Rohadtul fárasztó tud lenni. 😩 Kérdeztem, hogy őt nem is érdekli semmi alternatíva, vagy hogy egyáltalán mire lehet számítani? Erre megint azt fújta, hogy az orvos nem hülye, mindent mond, ami lényeges, ha nem mond semmit, akkor nyilván nincs mit mondania és akkor minek kérdezze? Fú, de súlyos... Állítólag csak annyit mondott a Dokinak, hogy nem hat a gyógyszer, azt nem mondta, hogy szarul vagyok, nem emlékeztette a viszonylag frissen diagnosztizált pitvar-kamrai blokkra sem (erre is jött a "biztos emlékszik rá" szöveg), nem kérdezte meg, hogy az aktiválódott Raynaudra elég lesz-e még a bogyó, vagy infúzió következik? Ilyenkor röhögök azon, hogy játssza a mártírt, akinek a köl'ke milyen nagy beteg (annyira nem, mint ahogy ő előadja), de közben a hozzáállásáról üvölt az érdektelenség és a hanyagság. Mindegy, mert beszéltem a Dokival és elmondtam, hogy mi a stájsz, csak nem tudom felfogni, hogy minek akart beszélni vele a fater, ha végül nem közölt semmit és nem is érdekelte semmi? Azt mondta a Doki, hogy valószínűleg hozzászokott a szervezetem a gyógyszerhez és ezért vált hatástalanná, úgyhogy újra kell kezdeni a szedését (kérdeztem, hogy nincs-e másik, de azt mondta, hogy nem adhat másikat, mert azzal nem kompatibilis a többi gyógyszerem.) Fokozatosan csökkentenem kell az adagot (hetente felezve), ki kell üríteni a szervezetemből, majd utána újrakezdeni. Az ablációt nem hozta fel, de majd menni kell kontrollra októberben, mert már esedékes is, friss EKG is kell és ha még akkor sem reagál a szervezetem a bogyóra annak ellenére sem, hogy most ki lesz ürítve, majd újrakezdve, akkor megmondja hogyan tovább. A Raynaudra szerinte még elég a gyógyszer, de ha jobban eldurvul, akkor a szokásos 5 napos értágító infúzió következik. 

Fater a felutazást illetően is kezdte felnyomni a vérnyomásomat. A Gabi már tavaly óta mondja neki, hogy hozzon el tőle valami cuccokat, de azt csak úgy tudja, ha egyedül van, mert cipelnie kell és ha engem is visz, nem tud cuccokat cipelni. Pató Pál úr nem hozta el azóta sem, de amikor a Gabi legutóbb ismét szekálta miatta, azt mondta neki, hogy szeptemberben felmegy és elhozza. Persze nem ment ebben a hónapban sem, aztán ugye nemsokára menni kell kontrollra (már rég' kellett volna), erre benyögi nekem, hogy decemberben úgyis utaznia kell fel, majd akkor felvisz az orvoshoz, mert most a Gabitól kell elhoznia a cuccokat, hogy leszálljon már róla. A füleim akkorák lettek, mint egy elefántnak, azt hittem rosszul hallok. Kérdezem tőle, hogy te normális vagy?! Megint jóideje nem látott a Doki, szarul is vagyok, EKG-t akar csinálni (de már esedékes amúgy is), erre te 3 hónapig még húznád az időt, csak hogy a Gabi ne hisztizzen? Megmondtam neki, hogy nem érdekel a meccsük, fontosabb az orvosi vizsgálat, mint a cuccok hurcolása és ha ezt nem fogja fel a Gabi, az az ő baja. Az öreg végre felfogta, de hogy miért kell ezt neki külön elmagyarázni, az jó kérdés.

Tegnapelőtt este meglátogatott a roham, negyedszer a hónapban, de ez jó arány ahhoz képest, hogy a frontok általában kihozzák, viszont nyilván nem csak 4× volt front szeptemberben, szóval jópárat megúsztam ilyen bulik nélkül és az utóbbi 2 nem is volt túl erős. A tv ordított, fater is, mert vitázott a Gabival és nem tudtam szólni, hogy halkítson a tv-n és magán is, mert szétszakad a fejem ígyis, mivel a roham ugyan még nem érkezett meg, de már nem tudtam beszélni, mert előtte bekrepál a beszédfunkcióm is. Mondtam neki másnap, hogy szükségem van a pihenésre és a nyugalomra (de ezt is tudnia kéne magától), ezért a szobámat helyre kell pofozni, hogy visszaköltözhessek bele, de ő már kitalálta, hogy a konyhát fogja legelőször megcsináltatni. Mondtam neki, hogy legyen tekintettel rám, mert én sem szarom le, amikor ő pihenne, pedig ő egészséges. Mondjuk most haldoklik, megfázásban. 😃 A sokadik rinyánál már rászóltam, hogy túl fogja élni. Ma jobb napom volt, többet tudtam ágyon kívül lenni, de most megint elég szarul vagyok és már érzem a roham előszelét is, ennyit az eddigi 4-ről. 👏 Szóltam az öregnek, hogy jön a buli és majd nézzen rám, meg ne ordítva telefonáljon (mert ilyenkor szétmegy a fejem), erre mondja a Gabinak, hogy azért beszél halkabban, mert lefeküdtem aludni. Tényleg a falnak dumálok sokszor... 😠 Fél perce sem mondtam, hogy a roham jön és rám kéne majd nézni. Nem aludni feküdtem le, okoska. Már nem világosítom fel, mert belefáradtam a felesleges körökbe. Na, mostmár érzem, hogy pillanatokon belül átveszi felettem az uralmat az a szar, lépek innen is.