Ez, meg az

Létezem, csak nem sok minden történik.
Nem költöztünk át a házba, mert a fater visszalépett.
A Szeretetszolgálattal viszont talán dűlőre jutott, legalábbis nincs "öri-hari". Lesz 13.-án jótékonysági program, megyünk megint segíteni. Szívügyemnek is érzem, mert egy immunbeteg sorstárs kómában fekszik és az Ő családjáért fogtunk össze. A szolgálati feladatok mellett részt veszünk a jótékonysági sétán is, meg süteményt is veszünk (az ára a családnak megy).
Ma voltam boltban, meg sétálni az öregemmel. Csodák csodájára magától mondta, hogy menjünk, nekem meg persze nem kellett kétszer mondani, mert 2 hete nem voltam kint. Nagyon durva ez a tavaszias meleg így az egyik leghidegebb hónap végén. Ha már ez van, kihasználtuk. Elsétáltunk a szántóföldek mellett, közben megnéztünk egy elhaladó vonatot is, aztán jött egy helikopter is, azt is sasoltuk. Ezek másnak jelentéktelenek, de nekem számít minden inger, mivel nem tudok akkor és annyiszor kimozdulni, amikor és ahányszor szeretnék. Régen bénának és unalmasnak tartottam a sétákat, de mióta az lett az egyik mentőöv a házban rohadás ellen, azóta már tudom értékelni. Más szemüvegben látok ezt-azt, de az életnek pont ez (is) a lényege. Fejlődni, átértékelni, értékelni, meg egyebek.
A frontok bezavarnak, de ezt leszámítva jól vagyok. Kicsire nem adok, nagy gáz meg nincs, amiről érdemes lenne említést tennem.
Volt nálunk egy hete egy bádogos, elvileg megcsinálja a tetőn a problémás részt, de hogy mikor...? Ma éjjel érkezik egy fasza kis csapadékzóna 20-30 mm esővel, holnap délutánig felénk nem is fogja abbahagyni elvileg a zuhogást, úgyhogy megint nagyon be fogunk ázni. Tavaly a Tomi csinált valamit a tetőn, mert a folyosó azóta nem ázik, de a konyha 3 helyen is, abból az egyik helyen konkrétan folyik be a víz, amikor izomból szakad az eső. Jó lett volna, ha a mostani adag már nem jut be a házba, de még nem szólt vissza a fazon, hogy mikor jön.