2019. december 5., csütörtök

Mit hoz a jó öreg Miki? 🎅

Egy jobb életet - mármint az életem marad olyan, amilyen, viszont a körülmények jó irányba fognak változni - ugyanis költözünk! Remélem utoljára, mert már herótom van tőle, mivel óvodás korom óta megy a vándorcirkusz feeling. A fater nem fogadta el a Szeretetszolgálat által ajánlott lakást, mert neki kert kell, meg spórolni akar a rezsivel (ami mondjuk érthető), viszont voltak itt szakik, akik azt mondták, hogy milliókba kerülne a felújítás, mivel kb. minden szar, tehát képtelenek lennénk finanszírozni. Jött az agyalás, hogy mit csináljunk? Az Ildinek is panaszolta a fater, hogy mi derült ki, mire ő felajánlotta az eladó házát, hogy vegyük meg mi, részletre. Bérleti díjat kell fizetni, ami egyben a vételár lesz. Elfogadta az öreg az ajánlatot, szóval megyünk át abba a házba. Az nem vizes, fűthető, van kert is, szóval a fater örülhet neki. Az Ildi szerint csak kisebb javítanivalók vannak rajta, de az nem számít, a lényeg, hogy az alap dolgok és funkciók, amik az élhető hétköznapokhoz kellenek, meglegyenek benne, a többivel ráérünk foglalkozni. Elkezdődik majd a papírmunka, fuvarozót is kell keresni, meg a pakolást is el kell majd kezdeni. Most fog kiderülni mennyi cuccunk rohadt be a nyirkos szobákba. 😉 Szerintem a fele ingóságunk megy a kukába. 👌👏
A Szeretetszolgálatról is lejött egy kis teher, mert értem legalább mégsem kell gyűjtést szervezniük, hiszen ehhez a házhoz már nem nyúlnak hozzá, az Ildién meg nem kell annyit dolgozni, hogy ne tudjuk önerőből javítani a dolgokat. Pont ma hoztak nekünk ruhákat, mert csomót ki kellett dobni a penész miatt, viszont ezek már csak kibírják, amíg átmegyünk majd a másik házba. Nem tudom mikor fogunk, de minél hamarabb akarja a fater lebonyolítani a procedúrát, csak ugye az ünnepek is közelednek és az megakasztja az ügyintézést.
Majd átmegyünk valamikor megnézni a házat, hogy milyen, mert ott még nem jártunk, mivel az Ildiék már a jelenlegiben laktak, mikor mi ideköltöztünk.
Mázsás súly gördült le a vállamról! Persze a fater megint mögöttem szervezkedett, de most legalább nem hülyeségbe rángat, hanem végre jobb minőségű lesz az életünk! Rengeteget számít, hogy megjavulnak a hétköznapjaink!
Ez a kedélyállapotomnak is kedvezni fog. Megint elég labilis vagyok pár napja, amit a terápia csak fokozott, mivel belementünk a problémás területekbe, viszont legalább már az nem húzza a vállamat, hogy méltatlan körülmények között telnek a napjaim. Nagyon kellett már a megkönnyebbülés!
Most arra koncentrálhatok, hogy összerakjam a darabjaimat legalább részben. A pszichodoki rávilágított pár dologra és már látom, hogy hol gyökereznek a problémák. Eddig is kapisgáltam, de ő jobban rávezetett. A károk visszafordíthatatlanok, viszont szerinte lehetnek jobb időszakaim és lehetek megint stabilabb, ha folytatom a pozitív gondolkodást és ha kitartó maradok.
Holnapután megyek a Szolgálathoz, mert dolgunk lesz, a Mikulásbulit kell lebonyolítani és besegítek a kajakészítésben. Egy kicsit legalább az is leköti a figyelmemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése