Kórházban

vagyok, mert volt egy kis buli a fejemben.
Jó ideje nem jártam bent, mert nem adódott olyan probléma, ami miatt kezelésre szorultam volna, szóval úgy gondolom nincs okom panaszra. (Ha volna sem panaszkodnék.)
Az utóbbi időben több este is rohamoztam, majd néhány napja elmúltak ugyan, de a szédülés-fejfájás-fejzúgás megmaradt és a hőemelkedés is megint itt van, ahogy a véraláfutások is, úgyhogy vasculitis barátom szorgalmasan ügyködik. Talán az köpött bele a keringésem levesébe.
Egyik este bizsergett többször a felsőajkam feletti rész, ami nem tudom, hogy előjel volt-e, de másnap reggel úgy keltem, hogy a fejem majd' szétrobbant, erős szédüléssel megspékelve, majd teljesen lezsibbadt a szám. Megpróbáltam beszélni, de csak hümmögni sikerült. Déja vu befigyelt persze. Mivel kikiabálni nem tudtam a konyhába, ahol a faterék voltak, fel akartam kelni, hogy majd kimegyek és jelzem valahogy a gondot, de a jobb kezem-lábam sem akart együttműködni, nehezek voltak és kicsit bizseregtek. Tudtam, hogy gáz van. Nemsokára enyhültek a dolgok, de a fejfájás-szédülés nem múlt el, viszont akkorra már tudtam beszélni, meg jobban mozogni, úgyhogy szóltam, hogy mi volt és azonnal juttassanak kórházba.
Nem tudom mikor mehetek haza, megfigyelnek.
A szív uh eredménye szerint nem a szívemből indult ki a keringési zavar, ami jó hír! Mostanság a szívem alig jelzi a létezését.
Bekukkantottak a fejembe is, ahol megcsodálhatták a légüres teret. :-D Komolyra ferdítve a szót; nem látták a rögöt, időközben feloldódhatott. Napok óta fájnak-fagynak megint a lábaim, előző este is volt egy kb. félórás, erős lábfájásom; a vádlim szét akart durranni, közben meg a lábfejem zsibbadt-lefagyott, ezt elmondtam és szerintük a lábamban keletkezett érgörcs okozhatott rögöt, ami aztán az agyamba vándorolva balhét csinált. Ez azért is gáz, mert sokszor van ilyen érgörcs és nem csak a lábszáramban. Szedek véralvadásgátlót, bár az sem véd 100%-ig, inkább csak mérsékli valamelyest a veszélyt.
Rög nem volt már az agyamban, de láttak 2-3 mm-es régebbi sérüléseket. Régen, mikor MRI-vel néztek, azt mondták: nem látunk semmit a fejében. Ezután mindig mondtam, hogy orvosilag igazoltan agyatlan vagyok. :-))) Ezek szerint mégsem.
Na, de komolyan: örülök, hogy a szívem oké és az agyamban sincs rög. Az viszont meredek, hogy most vagyok a leginkább veszélyben, mert állítólag a TIA utáni első napokban szokott bekövetkezni a "nagy stroke". Gondolom emiatt is tartják rajtam a szemüket. Ígyis örülhetek, mert még nem volt agyvérzésem, "csak" ez az elzáródásos történet, de ebből viszont volt pár és ezeknek a nyomait látták meg a felvételeken, meg egy sem jó jel, nemhogy ismétlődve. Ennek ellenére nyugodt vagyok, mert értelmetlen volna félelemben élni, meg a kattogástól nem lenne jobb. Sőt. Bízom Istenben, hogy ezután is megóv a nagyobb buliktól. A neurológus is megvizsgált, jól működöm már, de a rosszullétet követő pár órában még az egyensúlyom csapnivaló volt (a szokásos 'keljfeljancsit' is leköröztem), folyton elvitt a fejem az egyik irányba és dőltem el, meg tök furcsa volt, hogy ébren voltam, mégis mintha félálomba kerültem volna időnként, mindenféle zagyvaságot láttam-hallottam pillanatokra.
Talán megúsztam komolyabb károk nélkül.
Ami visszamaradt az eddigiekből az a rövidtávú memória bekrepálása, a koncentrálóképesség gyengülése, az egyensúlyzavar, meg a szavakat/mondatokat néha halandzsának hallom és vissza kell kérdeznem. Egyelőre ezeket fogták rá az agyamban eddig lezajló folyamatokra, remélem ez a legfrissebb nem okozott semmit. Komolyat tuti nem, arról már tudnék.
Most figyelnek, kapok értágítót és pihenek. Jól vagyok amúgy, csak a fejemből kivehetnék már a repülő sugárhajtóművét. :-D Kb. úgy zúg, pedig most éppen jó a vérnyomásom.