Mikulásváró
Csendes, kicsi házikó
Némán hullik rá a hó
Belepi a kéménylyukat
S kint az öreg kerti kutat
Régi lámpa fénye gyér
'Porcukros' lett már a tér
Fehér dunna ül a fán
Karácsonyi éjszakán
Jót alszik a házi nép
Egy kisgyerek álma szép
Csoda történik vele
Csillagfényes éjjelen
Apró lábak dübörögnek
Késő éjjel kint zörögnek
Pompázik a dús fenyō
Mint ezernyi drágakō
Ágak alatt odalenn
Ajándéka megpihen
Bevilágít kintrōl a Hold
S lám, a Jézuska volt!
(Jobb is, hogy nem kellett ezzel égnem. ;-D Ráadásul rájöttem, hogy elmentem vele Karácsonyi irányba Mikulás helyett... Kicsit szét vagyok esve.)
Igyekeztem felkészülni a dolgokra, meg a tömegre, tegnap este már 'bele is törődtem a sorsomba', erre délelőtt közölte 'apám', hogy nem megyünk. Mondom neki számítanak ránk, meg készültem, ne szívassa őket sem, meg engem sem. Azt mondja lemondta a részvételt (bekamuzta, hogy rosszul vagyok és nem tudunk elmenni), mert elvállalt valakinek szerelést. Felment az agyamba a fos, egyrészt hogy már megint hazudozott, ráadásul engem is belevont, másrészt mert előbb tudta a programot, mint hogy elvállalta volna a szerelést, mégis utóbbit választotta, holott számítottak ránk és mellesleg én is örültem, hogy kimozdulhatok és érnek ingerek. Tudta is, hogy már szükségem van erre. Felkaptam a vizet, hogy folyton kamuzik másoknak, meg mindig megszívat engem is, mindenből kimaradok, mivel nem segít eljutni sehová, erre megint alázni próbált, szokása szerint. Összeugrottunk a puffogásán is, meg ezen a húzásán is.
A jó öreg Miki hozzánk is benézett. Az 'apám' hébe-hóba eszik csak édességet, szóval inkább megkérdeztem mit kér. Egy csomag kávét kért és slussz. :-D Megkapta és kapott egy étcsoki Mikulást is, mert az étcsokit bírja. Én kaptam csomagot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése