Omega koncert - kicsit másképp'

Ennyi füstben azt hihetné az ember, hogy a banda fellépésén van. Majdnem megfulladtunk. Pár hete takarította az egyik szomszédunk a kéményt, meg a kályhacsöveket. Nem figyeltük, hogy mit csinál, mert maguknak is ő csinálja mindig és még élnek, szóval azt gondoltukbiztos ért hozzá. Erről meggyőzött minket az is, hogy minden jól ment azóta. Mostanáig. Hajnalban begyújtott apám, mert fázott, meg azt mondta nálam is hideg volt, aztán állítólag elkezdett ömleni a füst a sparhelt orrán-száján és hiába szellőztetett, megtelt minden a fojtó füsttel. Én nem keltem fel, mert szokásom teljesen begubózni a takaró alá és így nem éreztem a füstöt. Felkeltett, hogy öltözzek fel azonnal vastagon és menjek ki az udvarra. Vittem az állatokat, igaz, a Margitot a hátizsákomba raktam, mert ő szökik. :-D Kicsit kiszellőztetett apám és visszahívott. Kb. hajnali 6-tól délelőtt 10-ig dőlt a füst, pedig tárva-nyitva volt minden, legyeztük is, de jött egyfolytában. Hívta a Lalit fél 10 körül, ő kályhás. Kitisztította a kéményt, de nem ott volt a baj, tiszta volt. Megnézte a csöveket és 3-ból az egyik úgy el volt tömődve, hogy csak egy ujjnyi vastag átjárható rész volt, persze, hogy elakadt a füst és visszafelé tódult. Mint kiderült, azt nem tisztította ki a Józsi a múltkor, mi meg nem bámultuk, hogy mit csinál/mit nem csinál és fűtöttünk azóta, a csőben meg az előző tisztításnál otthagyott dzsuvára felhalmozódott mégtöbb, elzárva a füst útját.