2016. augusztus 8., hétfő

Nem lesz

összeszedett ez a poszt, bennem is káosz van. Azt se' tudom, minek írok. Tele vagyok feszültséggel mostanság. Annyi mindent tudnék leírni, de rendezni sem tudom a gondolataimat. Zombi vagyok, megint nem tudok kommunikálni, mert nincsenek gondolataim, nincs motivációm semmire, nem örülök, nem érdeklődöm, stb. Valami le van blokkolva, nem tudom mi történik. Ez nem az első eset, de akkor sem tudom mi van. Nem érzek semmit, mégis majd' széttép valami, aztán visszaváltok zombi-üzemmódba és x ideig az van. Ez megy napok óta. Nem tudok aludni, csak hánykolódom az ágyban, van hogy hajnalban borulok fel, csak akkor már keltenek lázat mérni, mosakodni, stb. Tegnap éjjel is, meg előtte éjjel is felkeltem, a szememből meg folyt a könny, úgy keltem. Letöröltem, de mindannyiszor újra gördülni kezdtek, nem tudtam ellene tenni. Mondom akkor jó' van, le van szarva, majd abbahagyja. Az arcom nem rezzent, gondolatom sem volt, csak gépiesen törölgettem a szemem, valami félig érző, félig zombi lény lettem, furcsa volt. 1-2 perc után mindent elvágtak - kivéve azt a maró érzést, meg a zombizást. Nem tudom mi volt ez, 2 éjjel is. Nappal a kezemben van a kontroll. Zsong az agyam.

Testileg viszont javulok, ideje. Már nem minden nap van hőemelkedésem, ma sem volt és jó erőben vagyok. Voltam veseultrahangon, vettek vért, vizeletet, azok szerint is javulok, meg én is érzem. A vesém is javult, csak a hányinger makacsul visszatér azóta is, de azt mondták lehet a lupusztól. Ma egész jól tudtam járni, persze ezen felbuzdulva kóricáltam is a folyosón össze-vissza, de az erek a lábamban hamar pihenőre intettek. Az is jó, hogy a térdem sokkal enyhébben fáj. Most hajolni is mélyebbre tudok. A kéz-lábujjaim még mindig kicsit merevek, ökölbe nem bírom szorítani és fájnak mozgatásra, meg a könyököm, csuklóm, de sokkal jobb, hogy már a vállam és bokám jó, meg ma a térdem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése