Zajlik az élet megint

Nagyon mérges vagyok az 'apámra', a csirkecsontot nem dobta ki, a macska pedig lopott belőle és mire észrevettem, meg próbáltam elvenni tőle, már evett belőle. Dokihoz hétfőn tudjuk vinni, de gyaníthatóan felsérthette valahol a csont, mert folyton ürít, meg nyalogatja a hátsóját. Aluszékony is, bár ma élénkebb volt, előmerészkedett a búvóhelyéről, meg kiosztotta a kutyákat is, mondta a magáét is, szóval ez jó jel. Felfeküdt a mellkasomra, dorombolt, 'dagasztott', ezek is jó jelek, de tutira fáj a hátsófele, mert azt folyton más pózba helyezte és mégsem volt jó sehogy, mocorgott. Hős, mert meg sem nyikkan, de észrevehető rajta, hogy nagy fájdalma van. Apám fogadkozott, hogy többet nem hagyja szanaszét a csontokat. Kösz... most is lehetett volna erre gondja! Ajánlom neki, hogy ne essen nagyobb baja a Margitnak.