Nem hétfő, hanem kedd a terápia kezdete. Ha a Tesóm nem emlékeztet, felutaztunk volna Pestre potyára, mert a fater sem volt képben. Vak vezet világtalant. 👏😁 Legalább egy nappal több jut regenerálódásra, mert a felmelegedés megviselte a szervezetemet. Nem vészes a helyzet, de voltak már kicsit erősebb rosszullétek. Remélem nem kell megszakítani a terápiát a szervezetem szarakodása miatt. Macskáék biztos nem lesznek boldogok, hogy elmegyek itthonról, én sem örülök, hogy itt kell hagyjam őket a fateromra, mert nem valami megbízható ilyen téren sem, de éhen csak nem halasztja őket. Lenne egy csomó feladat, de vagy szarul voltam, vagy az időjárás nem engedett kinti melókat, vagy eszköz hiányzik. Le kéne szednünk a terasz tetejéről a cserepeket, mert a lehelet tartja őket pont ott, ahol kilépünk az ajtón és nem volna buli, ha megadnák magukat és fejbecsapnák valamelyikünket. Engem agy hiányában nem fenyeget agyoncsapás veszélye, de azért kihagynám az élményt. A gond az, hogy nincs megfelelő létra, kell venni. Persze nem én fogok felmászni, ennyire azért nem vágyom repülni, márpedig ziher, hogy leszédülnék, mert sokszor a talajon sem találom az egyensúlyt. Fater felmászik és leadogatja, én meg a taligába pakolom, de ez nyilván már csak azután fog összejönni, miután hazajövök. Kéne építeni a macskák kifutóját is, megvan már a tervrajz és hogy milyen anyagok kellenek hozzá, csak várjuk a pénzt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése