Létezem, csak nem volt kedvem írkálni

Rendberaktuk a teraszt nemrég és a kacsaólat is feljavítottuk. Kb. egyhete vett 5 kacsát a fater a Johnny mellé, aki azóta szorgalmasan csajozik. Az egyik szerencsétlent még aznap le kellett vágni, amikor érkeztek, mert láthatóan nagyon szenvedett, sántikált is, de a lábán nem látszott semmi probléma. Mikor feldolgozta a fater, akkor láttuk meg, hogy amelyik lábára sántikált, azon a combján belül le volt szakadva a szövet, szóval nem csoda, hogy kínlódott.
Az Alexnek fogjuk most megcsinálni a rezidenciáját, mert fognak jönni a melósok és be kell tudni csukni valahová, különben megeszi az embereket. 😆 Mivel megkötni nem lehet, mert eltépett már 4 láncot, lerágott magáról 3 hámot és 2 nyakörvet (ezt nem tudom hogyan sikerült neki), így csakis az a megoldás marad, hogy becsukjuk egy tágas helyiségbe, erre pedig alkalmas lesz az egyik nagy ól, azt fogjuk kipofozni a számára. Amúgy sem szeretem, ha meg van kötve egy kutya, úgyhogy mindenképp' így a jobb.

Ma kéthetesek a kölyökmacskák. Tegnap kinyílt a szemük is és már halkan dorombolnak is. Az egyikük le van maradva a fejlődésben, de életben marad most már, rásegítettünk egy kis tápszerrel és már tud szopni, gyarapodik lassan. A macskám is jól van, viszont zörögnek a csontjai, gondolom a kölykök lenyúlják a tápanyagokat a szervezetéből. Neki is adtam a tápszerből, mert rá van írva, hogy adható az ő állapotában is, csak az a gáz, hogy nem issza. Beleivott, aztán otthagyta. Vettem neki magas tápértékű eledelt is, de az meg hajtja és mivel ígyis csontsovány, elvettem előle, mert a hasmenés is ront a fogyásán. Visszakapta az eredeti tápot, majd meglátom hízik-e? Étvágya amúgy jó, nem győzöm újratölteni a tálját.

Haramiák:

Megvagyok, az ízületeim vannak kicsit begyulladva, más gond nincs, a fejzúgás-szédülés folyamatos, szóval már megszokom lassan. Valamelyik este ugyan jött egy hosszantartó, erős rosszullét és roham, de azt a frontra fogtam.

Úgy néz ki nemsokára kapok egy elektromos kerekesszéket. Jobb időszakokban talán egyedül is kimehetek vele, mivel most akadály az is, hogy a jelenlegit hajtani kell és sem az izmaim, sem a ketyegőm nem bírják 5-10 percnél tovább, így csak akkor jutok el valahová, ha a fater eltol. Amikor stabilan jól vagyok (mondjuk hetek óta) és nincsenek rohamok, talán kimehetek majd felügyelet nélkül legalább az utcánkba és kicsit függetlenebbnek érezhetem magam, mert nem attól fogg függeni a kimozdulásom, hogy a fateromnak van-e kedve/ideje tologatni. Emiatt bízom benne, hogy tényleg eljut hozzám a járgány.