Rendkívül okos (a tekintetén is nagyon látszik), ragaszkodó, nagyon jó természetű kutya.
Imád labdázni. Vettem neki a nyáron egy labdát, de akkor még sokkal kisebb volt (a lenti fotón látni, mert pont akkor kapta azt a labdát) és gondoltam most már biztos szétrágná, de tettem egy próbát nemrég és odaadtam neki, felügyelet mellett. Ügyes, meg sem próbálja szétrágni, csak hurcolja. Hónapok óta nem labdázott és mégis emlékezett rá, mert amikor kérdeztem tőle, hogy "hol van a labda?", akkor kis gondolkodás után értement és visszahozta. Okos kis pajtás!
Már egy ideje szabadon van és nagyon élvezi. Rohangál, labdázunk, stb. Amúgy sem vagyunk a láncon tartás hívei, csak muszáj volt átmenetileg, a kertben uralkodó körülmények miatt, hogy ne essen baja. Kiiktattuk a veszélyforrásokat és már nyargalhat kedvére. Ha hívjuk, azonnal szalad felénk boldogan. Nagyon a szívemhez nőtt már ezalatt az egy év alatt is és a faterom is imádja. Sokmindent megért, megfigyel és a korához képest meglepően szófogadó, meg nyugodt is. Elfogultnak tűnhetek, hogy csupa jót írok Róla, de valóban nincs okom panaszra vele kapcsolatban. Néha alkalmi süket, de ennyi belefér, mivel tényleg jó kutya és még csak egyéves, próbálgatja a határokat. Majd tanul és komolyodik tovább.
Beengedjük pár napja a folyosóra, hogy ne fagyoskodjon. Embertelenség kint hagyni a hidegben olyan esetben, ha van olyan helyiség, ahol az állat meghúzhatja magát és ahol nem tud kárt tenni semmiben, magában sem. Van Neki fekhely, jókat alszik. Horkol még mindig, mint kisebb korában. :-D Majd csinálok Neki egy fasza házat, csak kell venni hozzá anyagokat. Szigetelést is rakok majd a falaiba. Addig viszont bent lehet éjjel és nappal is bejöhet, ha zord az idő. Nagyon jó kutya, mert nem csinál kárt és nem is piszkít sehová, jelzi, ha ki kell mennie. Éjjel sem dobja le az aknát, meg nem vizel be, pedig tanítva sem lett a szobatisztaságra, mert odakint nem volt szüksége erre a tudásra. Reggelig tartja a rakományt és csak az udvaron szabadul meg tőle.
Szokása, hogy rálép a lábamra az egyik mellső mancsával és úgy figyel a mondandómra, miközben simogatom. A csuklómat/karomat is át szokta fogni, miközben simogatom, meg van, hogy leül a lábamhoz és nekidől. Nagyon igényli a szeretet adását és kapását is. Még mindig szereti rágcsálni a kezünket, de nem durvul. Ha a pulóverem/kabátom ujját kezdi rágni, elég annyit mondanom, hogy "fuj" és elengedi. Imádjuk a szófogadó, okos búráját!
Fél a víztől, a vihartól, a kúthoz tartozó vödörtől :-D és a szőrnyírást sem szereti, zavarában 'röfög' közben, de azért hagyja.
Az már kiderült, hogy Houdini veszett el Benne, 3 hámot rágott le magáról, 2 láncot tépett el és egy forgót tört el, de mint fentebb írtam, végre szabadon lehet (kb. 2-3 hete).
Még mindig szeret a hosszú nyelvével jól képen nyalni váratlanul, mikor dumálok neki, meg a nagy bumszli orrát a képembe tolni/kishíján a szemembe nyomni, miközben a mancsait a vállaimon pihenteti, ahogy szemben vagyunk egymással. A váratlanul felugrás is szokása még mindig, úgyhogy résen kell lenni a közelhajolásnál, ha nem akar az ember egy orrost. Kisebb korában párszor belefejelt így az orromba, azóta vigyázok. :-D
Már kezd 'nagykutyásodni' és nyár óta elássa az ételét - már amikor hagy, ugye a Beles Kapitány - és sok téren változott már a viselkedése, de még észrevehetően kölyök is, olyan tökéletlen tud lenni, hogy mindig röhögünk rajta egy csomót. Még mindig nem felemelt lábbal slagol, csak megáll, azt' engedi, szóval még itt is megmutatkozik a kölyök énje. Szeleburdi is, ész nélkül rohan, sokszor nekünk kell valahogy fékezésre inteni, nehogy belerohanjon dolgokba. Öröm Vele minden nap!
Isten éltesse a lehető legtovább a pöcsöst! :-))
Miből lett a cserebogár? :-D
Ezeket pedig köszönöm neked itt is, Tesóm! (Alex nevében is :-D) Kiteszem őket, hogy megmaradjanak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése