2013. május 27., hétfő

Éjjeli bagoly

Éjjel 2 óra lesz, 4 perc múlva. A nevem sast jelent, de én inkább hasonlítok egy bagolyra, mert állandóan virrasztok. Annyira nem élvezem, mint ahogy látszik, mert elég megterhelő a szervezetemnek, meg az agyamnak is. Bár, ha épp' jó passzban vagyok, akkor úgy érzem, hogy kifogyhatatlan az energiám. Most viszont fáradt vagyok, csak mégsem tudok aludni.

Ma hullámvasutaztam. Reggeltől délutánig teljesen lent voltam, aztán délután hirtelen rám jött a röhögőgörcs, persze ok nélkül, hogy méghülyébbnek hassak, aztán mintha elvágták volna, abbamaradt és megint letargikus hangulatom volt. Most pedig csak vagyok, fásultan. Elvagyok egyhelyben, de van hogy az éjjel kellős közepén kezdek rendet rakni, vagy ilyesmi. Csaponganak a gondolataim is. Általában ilyenkor ide kapok-oda kapok, aztán semminek sem lesz vége, de ha valami leköti a figyelmemet, akkor nem látok, nem hallok, ilyenkor nagyon jól bírom a monoton dolgokat. Sokszor nem értem saját magamat, hogy 5 perccel azelőtt miért úgy álltam bizonyos dolgokhoz. Gondolatrohanásom van és nem tudok lépést tartani vele. Amikor lent vagyok, akkor semmihez sincs kedvem, aztán mikor fent, akkor annyi dolgom lenne, hogy mire nekilátnék rendezni őket, már el is múlik az a fene nagy életerőm és megint lent találom magam. Utálom, hogy ha pörgök azért nem alszom, ha mélyponton vagyok, akkor azért. Aztán jön a másik véglet, amikor majd egyhuzamban fogok 16 órát aludni, mert olyan is van. Össze-vissza dumálok, hogy' a francba tudnak engem elviselni?! Az előbb nézegettem repülőket, az mindig leköt. Megnéztem, hogy a Repülő Skanzen hol van és mikor lehet oda elmenni, de buktam, mert idén nem nyitott meg és egyelőre nem is lehet tudni, hogy mikor fog. Ilyen az én szerencsém, pedig jó lett volna elmenni oda, megnézni egy madarat közelről. Voltam már gépben, de régebben volt és már homályosodnak az emlékeim.

Apuval dumáltam az előbb. Nincs most bennem gyógyszer, mégis olyan hülyeségeket mondtam, hogy már röhögött rajtam. Holnap íratunk fel bogyót, mert elfogyott nemrég és azóta nem bírom magam elviselni, gondolom apu is nehezen teszi. 😁 Ma nagyon csaponganak a gondolataim, még engem is elfáraszt és összezavar. Már negyed 3 van, meg kéne próbálni aludni.

2 megjegyzés:

  1. Na de Arnooooold...hát mikor lettél Te ilyen kis követelődző? :P :P :DDDDD
    Igen, 120.-ra azt kapod. Meg mondjuk egy doboz bonbont, úgyis szereted a csokit :P Na, de nekem nem rohanni mindenfelé, szépen, lassan teljenek el azok az évek, nehogy valamit elszalassz! :)

    (Az a szám meg, amit hallgattál, naggggyon jó, én is szeretem :P)

    VálaszTörlés
  2. Őőőőő... nem követelődzöm, csak már most sem az igazi a memóriám - 120 évesen mégrosszabb lesz XD - és valamivel emlékeztetni kellett magamat is, hogy ígértél egy ilyet. :P

    Oké, a bonbon jó ötlet. Gondolom már fogam sem lesz, az meg el tud olvadni a szájban. XD

    Aha, azt a számot én is nagyon bírom, sokszor hallgatom. Arra jól lehet tombolni. :P Ha már itt tartunk, megint meghallgatom. :D

    VálaszTörlés