2019. szeptember 23., hétfő

Még mindig

szívóznak velünk a fogyatékosságit illetően, szóval eljött az a pont, amikor jogi útra viszi az öregem az ügyet. Mivel már nem tudtak mibe belekötni, ma kiküldtek egy olyan végzést, hogy küldjünk be 8 napon belül friss szakvéleményeket. (Eddig jók voltak a meglévők is...) Meg vannak huzatva! 8 napon belül?! Még 1 szakorvoshoz sem jutok el, mivel mindenhol időponttal fogadnak csak (amit jó esetben csak egy héttel későbbre kapok, rosszban 1-2 hónap múlva), nemhogy többhöz! Arról nem is beszélve, hogy még az is időbe telne, míg eljut a paksaméta Ceglédre. Eszementek!
Eddig olyan szakvélemény kellett nekik, ahol fel van tüntetve a végleges állapot. Megkapták, de azt (is) elkutyulták, vagy nem tudom mit csináltak és most már friss kell nekik, az is olyan időintervallumon belül, ami alatt lehetetlen teljesíteni a kérésüket. 👏👌 Mindent kitalálnak, csak hogy húzzák az időt és ne kelljen fizetni. 😠
Az is vicces, hogy a GYOD pontosan ugyanamiatt az állapot miatt jár, ami miatt a fogyatékossági és előbbihez megfeleltek a papírok, akkor utóbbit miért esik ilyen nehezükre visszaadni?
Még mindig valami okostojás figyelmetlenségének a levét isszuk. Tehet egy szívességet!
Nem is pörgetem be magam újra, ma már megtörtént, meg 2 hete is, szóval elég volt az ezres vérnyomásból. A fater is besokallt. Nem kívánunk rámenni a b@szakodásukra, főleg potyára, mert valami IQ fighter elcseszte a papírmunkát. Baromira stresszes, amit művelnek mostmár lassan fél éve.
Jó, téma lezárva, mert megint kezd a 💩 felmenni az agyamba.

Más:

Ma meghozták a 10 mázsa fát, ami mellett kétszer melegszünk; egyszer míg behordtuk 😆 és egyszer a vele való fűtéskor. Én mondjuk jóval kevesebbet tudtam becipelni, mint a fater, mivel szar a lábam (mostanában a szokásosnál is használhatatlanabbak) és a derekam is be van gyulladva, de azért igyekeztem besegíteni neki. Nagyon durva, hogy milyen jó kondiban van így közel a 60-hoz. 😮 (Én meg milyen siralmasban a mindjárt 28 évemmel 😂) Egy darabig legalább a fűtés miatt nem kell aggódni.

Ma nagyon kezdtem besokallni több dolog miatt is, köztük a fenti helyzet miatt is, de aztán sikerült lehűtenem a forrásban lévő agyvizemet. Kínomban már röhögtem, meg hülyeségeket dumáltam, a pszichém időnként mintha így akarná kompenzálni a vergődését, ami végülis jó. Jobb, mint búval cseszetten meredni magam elé. Arról nem beszélve, hogy legalább a Tesómat is fel tudtam vidítani, mert sikerült magammal rántani a baromkodásba. Mostanában furcsán érzem magam mentálisan, de nem vagyok magam alatt, addig meg nincs nagy gond. Vannak sötét órák, de amíg beütnek a "jaj, de fasza az élet!" érzéssel átitatott pillanatok, vagy jobb esetben órák, sőt, néha egy egész nap is eltelik nyugodt kedélyállapotban, addig nincs vész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése